A testnevelés, a sport szeretetét korábban módomban volt átadni csoportos foglalkozások, játékos testtartájavító torna keretében gyermekeknek is, de jövőbeni célom, hogy nagyobb létszámú, lelkes csoportot inspiráljak közös, csoportos mozgásra. Egyéni edzések keretében pedig segítsek a megfelelő gyakorlatok hatékony és biztonságos alkalmazásában. Motiváljam Vendégeimet, hogy céljaik eredményekké válhassanak, lehetőségeikhez, igényeikhez és mindennapi életük ritmusához igazított edzésekkel, támogatással.

A fiatalos külső, az esztétikus izomzat, jó közérzet mindenki számára elérhető.

VITAL EDZÉS (AEROBIK)

A bemelegítést követõen az óra eleje kiváló állóképesség fejlesztõ és zsírégetõ hatású. Koreografált órarészek tarkítják, amik kezdõk számára is könnyen elsajátítható lépéskombinációkból épülnek fel (dinamikus koreográfia, szimmetrikus órafelépítés, tap-free system jellemzi). Mindezt over-ball labdákkal a kézben, ami az órát színesíti, élvezetesebbé teszi és préselhetõ tulajdonságának köszönhetõen az izmok munkájára ellenállást gyakorol. Ezt egy súlyzós erõsítõ rész követ, ami mindenki számára hasznos, hisz a problémás testtájakat (felkar, far, comb, has) célozza meg, segítve azokat feszesebbé varázsolni, alakunkat formálni. Az óra második felének talajon végzett gyakorlatai is e célt szolgálják. Végezetül pedig halk, lágy zenére történõ nyújtó hatású streching zárja.

CÉLPULZUS – KARVANEN FORMULA

A testedzés tervezést, az élettani megfontolások alapszintű ismeretét igényli, futás, kerékpározás, úszás, edzőtermi gépek, otthoni fitnesz eszközök használata esetén egyaránt. Döntő jelentőségű, hogy a sporttevékenység során hol húzzuk meg a határt a percenkénti szívverések tekintetében.

Előre kell bocsájtanunk, hogy a terhelésnek fokozatosnak kell lennie mind az adott edzésen belül, mind a testmozgásra szánt alkalmak sorozatát illetően. Előzetesen orvossal, mozgásterapeutával történő konzultáció javasolt. Az alább leírtak bármely korosztály számára informatívak, de jó általános egészségi állapotot feltételeznek, akár 30 éves, akár 70 éves emberről van szó. Meglévő esetleges betegség, krónikus állapot/panaszok, rizikótényezők esetén az edzéstervet szakembernek kell összeállítania vagy felülvizsgálnia.

Sportolás során a szívverés szaporábbá válik, emelkedik a percenkénti szívösszehúzódások száma, az artériákon több helyütt kitapintható pulzus frekvenciája. A célpulzus általánosan elfogadott számítása szerint 220-ból vonjuk az életévek számát, az eredmény adja meg azt a maximális(!) pulzusszámot, melynek túlhaladásától tartózkodni kell (40 éves embernél: 220-40=180). Az eredmény szélsőérték, a kívánatos terhelés átlagembernél ennek 60-70%-a, azaz a testmozgás során a célpulzusnak a 108-126/perc tartományban kell maradnia.

A fenti egyszerű számítás nem veszi figyelembe az egyénenként más és más nyugalmi pulzust. Általánosságban minél alacsonyabb ez az érték (egészséges embernél), annál nagyobb tartalékkal bír a terhelés tekintetében. Ugyanazon cél érdekében pulzusemelkedése magasabb lehet egy nálánál kevésbé edzett, magasabb nyugalmi szívfrekvenciával bíró, azonos korú emberéhez képest. A szívfrekvenciás vagy szívrevolúciós tartalékot a maximális pulzus mínusz nyugalmi pulzus eredménye adja meg (az előbbi példánál maradva, 66-os nyugalmi pulzus esetén): 180-66=114

A Karvonen-formula figyelembe veszi ezt a változót. A számítás szerint a szívfrekvenciás tartalékot (Heart Rate Reserve - HRR) szükséges megszoroznunk a kívánt edzésintenzitással (60-70%), majd ehhez hozzáadnunk a nyugalmi pulzust. Az eredmény ezzel a metódussal 134-145/perc, mely az előbbi 108-126/perc pulzustartományhoz képest magasabb ugyan, de már különbséget tesz a nyugalmi pulzusból vélelmezhető terhelhetőség tekintetében.

PÉLDA – 40 éves ember 80-as nyugalmi pulzussal: HRR = 100 (180-80). Ezt szorozzuk 0.6-tal ill. 0.7-tel, azaz a 60-70%-os kívánt edzésintenzitással. Végül hozzáadjuk a nyugalmi pulzust. A végeredmény 140-150-es célpulzus-tartomány.

Ez még magasabb, de vegyük észre a lényeget: 66-os nyugalmi pulzusú emberünk edzettségénél fogva 68-79 szívfrekvencia-emelkedést produkálhatott, míg a magasabb (80-as) nyugalmi pulzusú páciensünk visszafogottabban, 60-70 percenkénti plusz szívveréssel dolgozhatott ugyanazon kívánt edzésintenzitás igénye mellett. 88-as nyugalmi pulzus esetén ez a különbség tovább csökken: 55-64. Minél magasabb tehát a nyugalmi szívfrekvencia, annál magasabb lehet a célpulzus, de annál kisebb pulzuskülönbséget enged a Karvonen-képlet a nyugalmi értékhez képest.